Figyelem! Mélyen szakmai tartalmú, ún. geek poszt.
Megjegyzés: A poszt címéből következő 1-2. rész nem létezik írásos formában. 

Annak idején az első voltam az ismerőseim körében, aki Mozilla Firefoxról Google Chromera váltott. Nagyon megtetszett már első látásra a böngésző letisztult felülete, gyorsasága és funkciói.

Aztán nem is olyan régen, talán pár hónapja - amikor a Mozilla kicsit észbe kapott és nagyobb fokozatra kapcsolta a fejlesztést - visszatértem a jó öreg Firefoxra, mert úgy éreztem, hogy a Chrome túl sok memóriát zabál.

Nagy megelégedéssel használtam a Firefox-ot ismét, viszont pár dolog azért zavart:

• a Chrome sokkal, de tényleg sokkal gyorsabb
• a Chrome kényelmesebben kezeli a privát böngészést, mint a Firefox
• a Chrome továbbra is a legszebb böngésző

Most, hogy bővítettem a memóriát az iMac-ben, úgy gondoltam nem lehet akadály az sem, ha kicsit többet eszik a Chrome, megéri. (Tekintsünk most el attól az apróságtól, hogy egy gépen, egy felhasználó alatt két profilt kezelni szépen Mac OS X alatt nem olyan egyszerű. Egy óra alatt megoldottam, hogy Anita és én is saját Chrome böngészőt használjunk egymás mellett.)

A memória foglalás a Chrome tekintetében nem egy egyszerűen számítható érték. Firefoxnál könnyű dolga van az embernek, van két folyamat: a Firefox és a PluginContainer, amit mérni kell (utóbbi a Flash plugin miatt). Ezzel szemben Chrome esetében rengeteg folyamat van: a böngészőnek egy, minden fülnek külön-külön egy, minden kiterjesztésnek külön-külön egy. Sok.

Használhatnám a Chrome belső folyamat kezelőjét, ahol szépen összesítve is elérhető a memóriafoglalás, de az a Google szerint sem pontos. Mivel összeadogatni nem volt kedvem az egyes folyamatokat úgy döntöttem, hogy inkább a Mac OS X beépített Activity Monitor alkalmazásával mérem a memória foglalást.

A tesztelt környezet:

• nagyjából ugyanazok a kiterjesztések voltak elérhetők mindkét böngészőre
• mindegyiken ugyanazokat az oldalakat nyitottam meg: Facebook, Gmail, Google Reader, Köpönyeg, Twitter
• mindkét böngészőt nulláról indítottam

Az eredmény:

• Firefox: 410 MB memória foglalás
• Chrome: 420 MB memória foglalás (saját bevallása szerint 690 MB, a kettő különbsége valóban alátámasztja a Google véleményét, miszerint alaposan elszámolják a saját mérésüket)

A különbség számomra meglepő (azt hittem a Chrome tényleg többet eszik), viszont abszolút elfogadható, így mától ismét Chrome felhasználó vagyok.

Abba most ne menjünk bele, hogy minek egy böngészőnek cirka fél gigabájt memória, hiszen ebből egy komplett operációs rendszes is képes elfutni.

Ahogy egyre jobbak és olcsóbbak a hardver elemek a fejlesztők folyamatosan puhulnak, folyamatosan többet akarnak, így van az, hogy az operációs rendszerek egyre több memóriát zabálnak. Ha valaki rendszeresen új vasat vesz, fel se tűnik ez neki, de aki régi vassal dolgozik már évek óta, az bizony szembesül ezzel problémával.

Szerencsére memóriát bővíteni a legtöbb esetben nem probléma.

iMac (Late 2006)

Az asztali gépem is egy ilyen régi vas, amikor vettem, még 1GB memória járt hozzá, amit aztán bő egy év múlva bővítettem gyorsan 2GB-ra, mondván ez aztán mindenre elég lesz.

Így is volt, egészen mostanáig, az utóbbi időben már gyakori volt, hogy el-elfogy a memória, irdatlan swappelésbe kezd a gép. Egyértelmű volt, hogy lépni kell. Szerencsére a specifikáció alapján lehetőségem van a bővítésre egészen 4GB-ig, viszont a leírás alapján ebből csak hármat fogok látni.

Nem igazán értettem, ezért utánaolvastam a dolognak és kiderült, hogy ez valóban így van, az egyik chip miatt a 3GB fölötti résznél problémák jelentkeznének, ezért mesterségesen vissza van fogva. (Chiptuning kéne már ide is, mi?)

Az igazán fura viszont az volt, hogy az ügyes és ráérős emberek komoly tesztekkel kimutatták, hogy picivel azért mégiscsak jobb, ha 4GB (2+2 GB) memória van a gépben, mintha csak 3GB (2+1 GB), habár mindkét esetben 3GB-ot lát a gép.

Így én is beszereztem két 2 GB-os modult és lecseréltem a gépben lévő két 1 GB-osat. Bár valóban csak 3GB látszik, ami azért nem annyira jó, de még mindig érezhető változás.

MSI Wind U100

Az igazi változás az volt, hogy egy másik szálon futó elképzelés közben eszméltem rá, hogy az MSI Wind U100 netbookunkba pont ugyanolyan memória kell, mint az iMac-be. Így a memóriabővítés menetének átolvasása után az iMac-ből kikerülő egyik 1 GB-os modult passzoltam is tovább a Wind-be.

Ezzel gyakorlatilag értelmetlenné is vált a korábbi elképzelésem (1 GB memória miatt pici operációs rendszert kerestem, de csak szopás volt a Chrome OS-szel és egyéb linuxszal a Realtek WiFi miatt), mehet rá akár egy Windows 7 is!

Egyébként ugyanitt 1GB 667MHz DDR2 PC2-5300S memória eladó!